A téma olvasásra nyitott. Ha hozzá szeretne szólni, kérem jelentkezzen be, illetve ha még nem tette meg, regisztrálja magát.

Egyenes időrend
1 ¤ 2 ¤ 3 ¤ KÖVETKEZŐ
2010.03.15 09:23:04
 
#46
Kedves Szakértő,
én megint kimaradtam..
Manocska
2010.03.05 14:09:01
Válasz #44 megjegyzésre
#45
Szervusz!
Nem terhelsz.
Ha nagyon elrontottad volna, ha nem lenne már előre, akkor nem beszélgetnénk itt. Akkor már hazahívtak volna, mint minden reménytelen esetben teszik. Betegségben vagy balesetben elmentél volna innen a Földről. Mivel nem így van, az azt mutatja, hogy még javíthatsz, vagy egyáltalán nem rontottál el semmit. A negatív gondolatok felszámolásának a legegyszerűbb módja, ha mechanikusan ismételgeted az eszedbe jutott negatív gondolat ellenkezőjét, a pozitívat. Tégy egy próbát. Ha rossz kedvű vagy, kezdj el gépiesen mosolyogni. A fogad is látszódjon ki. Nos, maximum 5 perc múlva nevetni fogsz, a nem is tudod min. Így megy a gondolatokkal is. Hatnák Rád, csak mondogatni kellene. Valószínűleg segítene Neked, ha a világról alkotott képed is rendbe jönne. Ehhez tudok javasolni olvasni valót és tanfolyamot is. Melyik érdekel jobban?
Szépet! Péter
2010.03.05 10:39:25
 
#44
Sza Péter!
Mi van akkor ha az ember nem tud pozítívan gondolkodni és csak saját magának akar ártani. Én ebben cipőben járok és nincs semmi ami vissza tartson.Elegem van a létemből, Úgy fogalmaztam meg, hogy elrontottam az élet nevű játékom és nem tudom helyre hozni. És bocsi, hogy terhellek.
2010.03.01 16:32:47
 
#43
Kedves Edina!
Megfelelő gyászidő letelte előtt, nehéz is lenne okosat mondani. Ez egy év, ami ahhoz kell, hogy lássuk, az elmentek nélkül is megy az élet tovább, sőt örömöket is rejteget. A legnagyobb nyugalmat az szokta adni, hogy tudjuk, az eltávozottnak, már jobb a sorsa. Ő az Isteni teljességben van, boldog, szeretetteli környezetben. Mivel szeretjük őt, ez már megnyugtat és boldoggá tesz. A következő dolog amivel foglalkoznunk kell, hogy elengedjük őket, had éljék az életüket nélkülünk tovább. A gyászidőszak alatt, nem csak az elengedés, de a lezárás is a feladatunk. Az elmentek hiányától szomorú életünket meg kell vizsgálni és szükség esetén változtatni kell rajta. Önnél ez elengedhetetlen, hiszen nagyon erős Önben az egyedülléttől való félelem. Talán érdemes volna egy személyes találkozó keretein belül beszélnünk erről. De külön lehet olvasni az életről és halálról, a Molnár V. József, "Az emberélet szentsége" című könyvében. Az Istennel kapcsolatos kételyeire pedig a Wass Albert, "Hagyaték" adhat választ. Megkeresését köszönöm, remélem tudtam segíteni!
Szépet! Péter
2010.02.28 16:59:12
 
#42
Kedves Lélekszakértő !
Nekem meghalt a családom. Legfájóbb a 24 éves gyermekem, aki öngyilkos lett állítólag egy lány miatt. Előtt nem sokkal anyukámat temettem el. Nem tudom, hogyan lehet egy ilyen helyzetből kimászni, mert én csak egy dolgot szeretném; utánuk menni. De sajnos még vannak elintézetlen ügyeim, amik nagy részét ők hagyták rám. Nem tudok mit kezdeni az életemmel sajnos és félek a jövőtől, hogy öregségemre senki nem lesz mellettem és egyedül fogok meghalni, mint egy kivert kutya. És kivert kutyának érzem magamat ebben a földi világban a történtek óta egyfolytában
Köszönettel, Edina
2010.01.14 22:01:05
 
#41
Kedves Péter,
elküldtem mégegyszer a megadott e-mail címére. Amikor lesz ideje, kérem nézze meg. köszönöm előre is. manocska
2010.01.12 15:58:28
Válasz #39 megjegyzésre
#40
Kedves Angyal 45!
Nem könnyű így, a helyzet pontosabb ismerete nélkül válaszolni. A párkapcsolatokban a teljességet a férfi és a nő egysége adja. Ennek a teljességnek nem szabad felbomlania, senki által sem. A gyermek ennek a teljességnek a gyümölcse. A feleknek a másik, kettőjüknek a gyermek a legfontosabb. Ha ismerném a lánya kutyához fűződő viszonyát, megmondhatnám a véleményemet. Van ahol tényleg jobban szeretnék az embert, a férfit, ha kutya lenne. Nem tudom itt mi a helyzet. Sok esetben a kiskutya, gyermekpótlék. Pótcselekvés az állattartás. Ezekről jelent meg írásom az Ezotérben. (Mennyi idősek a fiatalok?) Azt ne feledjük, hogy a gyermek a vőlegénynek is a sajátja vére lenne, nem pedig egy házi kedvenc, más kutyája. A megfelelő viszonyokról szépen ír a Szépség szimfóniája című könyv. Ami egy kapcsolatban történik, az a felek, a kapcsolatban élők dolga. Ha nekik így vagy úgy jó, akkor abba senkinek sincs beleszólása. Ön "csak" bízhat a leányában, hogy tudja neki mi a jó s mit vállal. Bízzon benne, hogy jól nevelte és képes a saját érdekei szerint dönteni. Bízzon és higgyen, ők meg majd eldöntik, mi a jó nekik.
Szépet! Péter
2010.01.12 09:54:12
 
#39
Kedves Péter!
A lányom eggyütt él a vőlegényével,és van egy kis kutyájuk.Gábor nem tudja elviselni a kutyát és időnként bántja,durván játszik vele,mert azt mondja,hogy a lányom ne szeresse,csak őt.Én úgy látom,hogy kiakarja sajátítani a lányom szeretetét.Nem kóros ez?Mi lessz akkor,ha születik egy baba is?Ön hogy látja ezt?Lehet,hogy én túlzom el?Előre is köszönöm válaszát és Szép Napot Kivánok!
2009.12.28 18:19:31
 
#38
Kedves Péter,
írtam a megadott e-mail címére. Amikor lesz ideje, kérem nézze meg.
köszönöm előre is. Boldog Új Esztendőt! manocska
2009.11.18 11:05:19
 
#37
Kedves Manocska!
Mivel mindig ilyen bizalmatlan emberek veszik körül, ezért azt gondolom, hogy Ön sem bízik magában. Meg kellene vizsgálni, miért fontos a mások véleménye. Miért akarja, hogy mások szerint is alkalmas legyen egy feladatra. Nem elég, ha a megbízó és Ön tudja, hogy menni fog a megoldás, a feladat ellátása? Szerintem elég. Egyszerűen csinálja jól. Ne féljen. Írja össze, mik azok a félelmek amik eszébe jutnak a munkájával kapcsolatban. Küldje el őket és átbeszéljük.
Mi kellene ahhoz, hogy el merje vállalni ezt a munkát? Mi kellene történjen ahhoz, hogy bízzon Önmagában? Írja le a jó tulajdonságait. (30-at) Írja össze a rossz tulajdonságait is. Milyen nevelési rendszabályozási módszert alkalmaztak a szülei Önnel szemben? Írja össze mik a félelmei a munka elvállalásával kapcsolatban! Írja le mi történne, mitől fél, ha kiderülne, még sem alkalmas az adott feladatra?
Várom válaszát!
Szépet! Péter
2009.11.17 23:06:12
 
#36
Kedves Péter,
korábban írtam már Önnek. Próbáltam végiggondolni, amit javasolt.
"A legfontosabb az lenne, hogy kitalálja, miért is választ mindig alul a munkában. Miért nem mer egy bátor lépéssel, egy felelősségteljesebb munkába belevágni."
Megtettem a lépést, vállaltam, hogy más terület érdekel, mint ahol most vagyok és ha alkalmam lenne váltani, megtenném.
De vmiért úgy érzem, a főnökömtől az jön, hogy nem vagyok ehhez elég jó! Ettől félek mindig, hogy nem vagyok elég jó! Pedig belül érzem, hogy mekkora a lelkesedés, de ez kevés..
"Vajon, ha egy nagyobb kihívásnak is eleget tudna tenni, akkor esetleg nem sérülne-e a mostani játszmája? Hiszen, akkor, ha ön sikeres, akkor esetleg nem sajnálkozhat mostoha sorsán és fel kellene adnia a szegény én játszmáját."
Nem akarok játszmázni, szeretnék sikeres lenni. Úgy érzem sokszor, hogy nekem 50 kört kell futnom, míg más az első körben befutó és én is célba érek, de sokszor ennyi kör után, már nem is olyan vonzó az eredmény. Belefáradok abba, hogy valamiért mindig olyanokat vonzok be magam köré, akik be akarják bizonyítani, hogy nem vagyok elég JÓ!

Mi a következő lépés? Hogy tudok elindulni azirányba, hogy sikeres legyek?
köszönettel:manocska
2009.09.22 22:49:51
Válasz #34 megjegyzésre
#35
Kedves Emy!
Nincs nehéz dolgom. Azt hiszem figyelned kellene a jeleket. :-) 2 éve elveszthetted volna a lehetőséget is. Nem így lett. Tudod, ha nem lehetett volna gyermeked, akkor elveszted a lehetőséget 2 éve. Most semmi baj sincs, csak nem lehet az életet megerőszakolni. Mindenki egy élettervet választ, mielőtt megszületik. Ehhez kapunk lehetőségeket, képességeket. Ezek jól látszódnak a születési horoszkópunkban. Ahhoz viszont, hogy ez bekövetkezzen, abban az évben, hónapban és azon a napon kell születnünk, a megfelelő időben. Se előbb, se később. Így én azt mondom, 3 éven belül kár aggódni. A félelmek arra valók, hogy legyőzzük őket. Engedd meg magadnak. Figyeld mitől félsz leginkább. Le is írhatod. Majd nézd meg attól miért félsz és attól és attól... a végén kiderül mitől félsz valójában. Ha nem megy szívesen segítek élőben. Mindent egybevetve 1 év után lehet feltenni az első kérdést, nem előbb. Mennyi idős vagy? A németeknél 36. év az átlagos első szülés időpontja. Az átlag. Szóval nem hiszem, hogy el lennél késve.
Szépet! Péter
2009.09.21 17:22:11
 
#34
Kedves Péter! Hát nehéz kicsit erröl beszélni,családot szeretnénk,nagyon,nem olyan régota prob.kb 3 hónapja intenziven,de ennek egy elég érdekes hátere van,kb 2 éve volt egy nagyobb mütétem vakbél nek indult,de találtak egy cisztát ami okozta az egész prob.csavarodott volt,és ha nem távolitják el nagy baj is lehetett volna belöle,de a végén minden rendben zajlott,megmaradt a pete fészkem is,15 honapig szedtem a fogamzás gátlot,és kb 5 honapja hagytam abba.Valahol legmélyen rettegek hogy nem lehet gyerekem,mert ujra és ujra negativ a teszt,én pedig égyre jobban elhiszem hogy valalmi gond van,de megjegyzem rendszeresen járok orvoshoz,ö csak azt mondogatja csak probálkozunk!Tudna segiteni nekem evvel kapcsolatban,valahogyan vagy valamit tenni,vagy bármit ami segithet,kezdem elvesziteni a reményt,félek! üdvözlettel Emy
2009.08.11 14:57:17
Válasz #32 megjegyzésre
#33
Kedves Marcsi! (kései válasz táborozás miatt)
Köszönöm, hogy megkerestél a kérdéseddel, mert ez egy gyakran felmerülő téma. Sajnos, azt, hogy valaki nem csal meg nem lehet bebizonyítani, csak elhinni. Ugyanis, nem foghatod örökké a kezét és így, bármikor lehet alkalma félrelépni. De talán nem is ezzel van a baj.
Mint írod, "vakon megbíztam". Nos, a vakság néha szomorú tanulsággal és kijózanodással jár. Nem szabad vakon megbízni, de meg kell bízni. A vak bizalom, azt mondja, hogy nem lát közben az ember, pedig vannak jelek amiket észrevehetne. Először is, az a férfi lép félre, aki valamit nem kap meg. Ha a férfi nem mondta, nem szólt, attól még észre vehetted volna. Ugyanis a nőknek nagyon jó a megérzése. Mindent észre vesznek, megéreznek, távolságtól függetlenül. Így a vakságod abban állt, hogy nem vetted észre, hogy a fiúknak hiányzik valami. Esetleg nem is beléjük voltál szerelmes, hanem a szerelembe és hogy azt el ne rontsd, inkább vak lettél.
Hogyan állsz önbizalommal? Elhiszed, hogy lehet Téged szeretni? Ha ezzel van bajod, akkor javaslom, hogy napi 2-szer 10 percet állj a tükör előtt, mezítelenül és vizsgálgasd meg magad. Barátkozz a testtel, aminek köszönheted a földi létedet. Tapogasd meg és szeresd meg szépen lassan. Egy hónapig kellene ezt csinálnod.
Ne próbálj őszinte lenni, hanem legyél az! Próbálkozni a kutyák szoktak. Ha mindketten akarjátok, ez a probléma is feloldható. Őszinte kapcsolatban elmúlnak a múlt rossz dolgai.
A megbocsátás lenne még fontos a számodra.
Ha érdekel, arra is tudok megoldást.
Szépet! Péter
2009.08.02 16:59:47
 
#32
Kedves Peter!!!

Marcsi vagyok,39eves,8 eve elvält!!
Azota volt ket komolyabb kapcsolatom,de sajnos csakugy,mint a volt ferjemnel,kiderült,hogy megcsalnak:ugyerzem kihasznältak.illetve visszaeltek az erzeseimmel.
En vakon megbiztam idäig a pärjaimban,de sajnos mindig csalodtam.
Most talälkoztam egy kedves,nagyon szeretnivalo emberrel,az elsö pillanatban ugyerzem mindketten ugyanazt ereztük:hogy ö az igazi.
Ugyerzem ez az,amire mindig is värtam:elsö pillantäsra szerelem.es ami a legfontosabb.hogy erzem,s lätom:ugyanigy erez ö is!!
Es most meg nem tudok bizni benne!!
5hete vagyunk együtt,nem sokat tudunk talälkozni,mindketten Nemetorszägban dolgozunk,bär nem messze egymästol,megis ritkäbban,mint szeretnenk!!
Mivel meg nem sokat tudok rola,mindig ott motoszkäl a fejemben,hogy eseteleg titkol elölem valamit!
Borzaszto erzes ez nekem,ö erzi,hogy bizalmatlan vagyok,amit kedvesen szovä is tesz,megjegyzem igyekszünk mindent elmondani egymäsnak,a multrol,es ö nagyon megertö velem,äterzi,miert vagyok most ilyen!
De akkor is,en attoltartok,hogy a bizalmatlansägom miatt elveszitem!
Tanulmänyozom az ezoteriät,olvasok könyveket,de hiäba igyekszem es akarom,felek!!
Felek,hogy megegyszer ät kell elnem a csalodäst!De akkor mär az en hibämbol!
Kerlek adj nekem tanäcsot!!Hogyan tudnäm ezt megoldani,illetve estleg van valamilyen gyakorlat,amivel ezen tudnek javitani!!1

Elöre is köszönöm välaszod!!
Szerettel:Marcsi
2009.06.16 11:48:27
 
#31
Kedves Akvamarine!
Mennyi idős? Mióta vannak együtt a párjával? Miért nem akar a párja másik kutyát? Vannak gyermekeik?
Szépet! Péter
2009.06.16 11:38:15
 
#30
kedves Péter!
Nagyon köszönöm válaszát,sokat segített.Megkeresem a könyv ajánlatot,remélem sikerül megrendelnem vagy megvásárolnom.Nehezen megy még a feldolgozás,sokat gondolok Rá,arra is gondoltam hátha egy másik kutyus segítene de párom nem akar,én meg veszekedést nem szeretnék ez miatt.Majd ha az élet úgy akarja ad másikat,így gondoltam.
Köszönöm segítségét,Üdv:Akvamarine
2009.06.15 14:36:50
 
#29
Elnézést a kései válaszokért, de külföldön tartózkodtam.

Péter
2009.06.15 14:34:59
Válasz #26 megjegyzésre
#28
Kedves Akvamarine!
Az állatoknak másképpen van a tudatossága mint nekünk. Egyes állatfajoknak van egy olyan lelke, mind nekünk embereknek. Így az ő lelkéről az emberi viszonylatban nem lehet beszélni. De mint tudjuk, a kutya nagy barátja az embernek. Sokan még külső jegyeikben is elkezdenek hasonlítani a gazdájukra. A viselkedésjegyeinket is felveszik, azonosulnak velünk. Ez a közös hullámhossz is teszi, hogy nehéz elszakadnunk tőlük. Talán nem túlzás, ha azt mondom egy ilyen kedvenc, egy igaz barát elvesztése, éppen olyan gyászt von maga után, mint egy embertársunk elvesztése okozhat. Emberi léptékben ez egy év. Ennyi idő alatt élünk meg az év során minden olyan eseményt, ekkor már egyedül, amit addig közösen éltünk át. Szükséges az elengedéshez, hogy lássuk a szeretett barát nélkül is megy az élet tovább. MIvel a kutyák is Isten teremtett lényei, tudjuk, hogy az eltávozás, nekik is pozitív élmény. Pihenést és nyugalmat hoz. A szomorúság amit érzünk az inkább önsajnálat. De ez szükségszerű, normális. Gyászolja meg a barátját! Sírjon, ha úgy érzi, élje meg a szomorúságát, hiszen egy társat, segítőt veszített és ez mindig nehéz. Ha képes megélni a gyászt, akkor a feldolgozás és az elengedés is jobban megy. Erről a témáról, a Váradi Tibor egyes könyveiben olvashat bővebben. (Napfényes élet alapítványnál érdeklődhet)
Ha van még kérdése, keressen, bátran!
Ne feledje, ő is az Úristen teremtménye, aki magához szólította, megpihenni.
Szépet! Péter
2009.06.15 14:21:16
Válasz #25 megjegyzésre
#27
Kedves Manócska!
A legfontosabb az lenne, hogy kitalálja, miért is választ mindig alul a munkában. Miért nem mer egy bátor lépéssel, egy felelősségteljesebb munkába belevágni. Tegye fel magának a kérdést és írja le a válaszokat. A félelem megszüntetése a legfontosabb. Vajon miért fél a kudarctól? Kinek akar megfelelni, vagy mi az amiért ennyire törekszik a biztonságra? Vajon, ha egy nagyobb kihívásnak is eleget tudna tenni, akkor esetleg nem sérülne-e a mostani játszmája? Hiszen, akkor, ha ön sikeres, akkor esetleg nem sajnálkozhat mostoha sorsán és fel kellene adnia a szegény én játszmáját. Esetleg az a tény, hogy mindig jobb másoknál, talán arra kell, hogy jelentős önbecsülési problémáját kompenzálja? Mint látja, rengeteg a kérdés. Kezdje el megválaszolni őket. Ugyan ez a feladat a magánéletével kapcsolatban is. Jó kutakodást! Ha elakad, keressen.
Szépet! Péter

Az oldal tetejére

Oszkár napja
2010.07.31. 14:01:32
A mosoly olyan, mint egy ablakban felgyúló fény, amellyel a lélek jelzi, hogy a szív otthon van.
2010 - Július
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16 17
18
19 20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2010 - Augusztus
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
 
 
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10
11
12
13
14 15
16 17
18
19
20
21
22
23 24
25
26
27
28
29
30
31
 
 
 
 
 
2010 - Szeptember
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
1
2
3 4
5
6
7
8
9
10
11
12
13 14
15
16
17 18 19
20 21
22
23
24
25
26
27 28
29
30
 
 
 
2010 - Október
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9 10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31